Szótagtár és Szótár Szentkuthy Miklós Szent Orpheus Breviáriuma alapján I.

,,Nem irat akarok számodra lenni, hanem csak megsemmisülő ugródeszka képzeleted magas ívelése alatt.”

Szentkuthy Miklós: Szent Orpheus Breviáriuma

Szótagtár és Szótár

Kezdőlap

Szótagolás

Szótagtár

Szótár

Kezdőlap | Szótagolás | Szótagtár | Szótár

Hipotézis és kalauz

a Szótagtár és Szótár használatához

Szerkesztő: Mező Tibor

A szótag fogalma, funkciója és fajtái:

1. ,,A szótag a szó egysége” (In Szepes Erika – Szerdahelyi István: Verstan. Gondolat Kiadó 1981. [Reprint] 58. o.).
,,A szótag, ahogy mi látjuk, ma is nyílt kérdés...” (In Laziczius Gyula: Fonetika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979, 3. kiadás, 181. o.).

2. A szótag egy fonémaértékű hangcsoport, amely a szó alkotóeleme. A szavak nem csupán hangokból (magánhangzókból és mással-hangzókból) tevődnek össze, hanem pozícionált szótagokból is, ún. csoporthangzókból.

3. A szótagok osztályozásának legfontosabb szempontja az előfordulásuk rendje a szavakban. A szavak szótagszámát követve a szótagoknak három főtípusa különböztethető meg (szókezdő, szóbelső, ill. szóvégi szótagok), és a szóbelső szótagok altípusai is (pl. a négy szótagos szavak első szóbelső, ill. második szóbelső szótagjai), valamint a magában álló szótagok, amelyek egy szótagos szavakat alkotnak. 10 szótagos szóhatárig összesen 55 pozíciója lehet a szótagoknak.
A szavak szótagparaméterei a szótagtartományból és a megfelelő szótagtípusból állnak, ez utóbbi tulajdonképpen a szótag pozíciója a szóban, pl. a nyomban szó szótagtartománya: [A1, C1], amelyben a két szótagos szó szókezdő szótagja A1, a szóvégi szótagja C1 jelű.

4. A szótagok szerkezetük szerint az alábbi csoportokba sorolhatók:
1. teljes szótag: mássalhangzó(k) + magánhangzó + mássalhangzó(k)
2. nyílt szótag: mássalhangzó(k) + magánhangzó + Ø
3. zárt szótag: Ø + magánhangzó + mássalhangzó(k)
4. redukált szótag: Ø + magánhangzó + Ø
5. szervetlen szótag: Ø + mássalhangzó(k) + Ø (pl. s, pszt, brr stb.).
6. álszótag: pl. az ut (Ø + magánhangzó + mássalhangzó) és az án
(Ø + magánhangzó + mássalhangzó) szótagok álszótagok a holnapután szó stílusparódiájában. (Vö. Szentkuthy Miklós: Szent Orpheus Breviáriuma 20. sor, 97. oldal, 2. kötet)

5. A szótagfajták a szótagokat alkotó hangtípusok alapján különböznek: rövid és hosszú, magas és mély, labiális és illabiális szótagok. A mássalhangzók száma alapján a szótagok a szerint különböznek, hogy a mássalhangzók a magánhangzó előtt és után állnak-e, ill. egy, kettő vagy három található belőlük egymás mellett.

6. A szótag a szó hangjainak azonosítására, és a szó tagolására szolgál. Gyakorta megfigyelhetjük azt, hogyha nem értjük a hozzánk beszélő valamelyik szavát, szótagolva kezd hozzánk szólni, ezzel segít nekünk azonosítani a hangokat, a szavakat.
       A szónak a tagja a szótag, a szótag tagja a hangtípus. A szótagok létezése kulcs a hangokhoz.
       A valós szótaggal szemben nem vizsgálom azt a szótagot, amely nem tagja semelyik szónak, ún. álszótag. A valós szótag a szó szótagparamétere alapján létezik, az álszótag azonban nem.

7. A szótag alakja kötött, ezért a szótag alkalmas kiindulópont a digitális tollbamondás kifejlesztéséhez.

8. A szótagok egymáshoz kapcsolódása sorozatos szerkezetű, mert a nyelvben mindig van egy szótagra közvetlenül következő szótag, a kettő kapcsolata a szótaglánc láncszeme. Az alkalmazott nyelvészetben vizsgálandó jelenség, hogy melyik és mennyi más szótaggal alkot közvetlen kapcsolatot egy szótag.

9. A szótagok megőrzik az archaikus nyelvállapotot. A redukált rövid magánhangzós szótagok sokkal több szótagtípusban fordulnak elő, mint a redukált hosszú magánhangzós szótagok. Ez jellemzi a nyílt és zárt szótagok előfordulását is, a zárt szótagokhoz képest a nyílt szótagok jóval több szótagtípusban találhatók meg. Az alapszótagkincs a szótagtár segítségével rekonstruálható.

10. A vizsgált műalkotásban megszámolom a szótagok és a szavak számát, valamint az előfordulásuk gyakoriságát. A mintavétel alapegysége 10 oldal.

A Szótagtár projekt célja, hogy a magyar nyelv szótagkincsét összeállítsam egy reprezentatív műalkotás feldolgozása erejéig. A Szótagtár és Szótár adathordozójaként azért választottam Szentkuthy Miklós Szent Orpheus Breviáriuma c. művét, mert Szentkuthy Miklós zseniális, reprezentatív nyelvművész, átfogó műveltséggel rendelkezett, és gyönyörűséget okoz a köteteinek olvasása. Arany János szótárkritikája a webszótár korszakában új dimenziót nyer. Arany János ugyanis a teljesség igényével hiányolta a szóváltozatokat a szótárakból. A Szótagtár és Szótár módszere a szóalak változatlanul hagyásával lehetővé teszi a teljes szótag- és szókincs feltárását egy irodalmi műben.

A Szótagtár és Szótár szerkesztésének alapelve, hogy a műalkotás szövegét először Excel táblázatba tördelem a szótagolás szabályai szerint, egy cellába egy szótag, egy sorba egy szó kerül. Majd a cellák tartalmát a szótagok paraméterei alapján betűrendbe sorolom. A táblázatok weblapokban nyithatók meg, és az Interneten azokat a www.harmoniakert.hu weboldalon bárki elolvashatja. A Szerkesztés menüben a Keresés parancs használatával egy megfelelő szó megtalálható valamelyik szótagja alapján, és egy megfelelő szótag az oldalszám és a betűrend alapján is. A fájlnév utal a regényben a kötet és oldalszámra, pl. a szotagtar_II31-40 fájlnévben a 31. oldaltól a 40. oldalig terjedő intervallum van megadva a regény II. kötetében, valamint a fájlnév utal a keresés helyére is: szótagtárban, szótárban vagy a regény szövegének beírását tartalmazó szótagolásban történik-e a keresés. Az Adatok menü AutoSzűrő parancsával egy-egy kijelölt oszlopban egyéni szótaglisták szűrhetők. A szótagok és a szavak a webkönyvtárban oldalanként, tízoldalanként és fejezetenként rendezettek. Szótagtípusokra bontva és betűrendbe szedve közelítek a mű egészének szótagkincse felé, a szavakat pedig a szótagszám és a betűrend alapján összesítem, és szótárba rendezem.

A Szótagolás során az Excel táblázatban az A-oszlopban a szókezdő szótagok, a B-oszlopban a szóbelső szótagok, a C-oszlopban a szóvégi szótagok, a D-oszlopban a magában álló szótagok (egy szótagos szavak) találhatók.

A Szótárban a szavakat a szótagszámuk alapján válogatom külön.

1. D szó: egy szótagos szó,

2. A szó: két szótagos szó,

3. B1 szó: három szótagos szó,

4. B2 szó: négy szótagos szó,

5. B3 szó: öt szótagos szó,

6. B4 szó: hat szótagos szó, és így tovább.

A Szótagtárban való kereséshez az alábbi hivatkozások utalnak a szótagra:

1. D szótag: a magában álló szótagok,

2. A1 szótag: a két szótagos szavak szókezdő szótagjai,

3. A2 szótag: a három szótagos szavak szókezdő szótagjai,

4. A3 szótag: a négy szótagos szavak szókezdő szótagjai, és így tovább,

5. B(1) szótag: a három szótagos szavak szóbelső szótagjai,

6. B(2-1) szótag: a négy szótagos szavak első szóbelső szótagjai,

7. B(2-2) szótag: a négy szótagos szavak második szóbelső szótagjai,

8. B(3-1) szótag: az öt szótagos szavak első szóbelső szótagjai,

9. B(3-2) szótag: az öt szótagos szavak második szóbelső szótagjai,

10. B(3-3) szótag: az öt szótagos szavak harmadik szóbelső szótagjai,

11. B(4-1) szótag: a hat szótagos szavak első szóbelső szótagjai,

12. B(4-2) szótag: a hat szótagos szavak második szóbelső szótagjai, és így tovább,

13. C1 szótag: a két szótagos szavak szóvégi szótagjai,

14. C2 szótag: a három szótagos szavak szóvégi szótagjai,

15. C3 szótag: a négy szótagos szavak szóvégi szótagjai, és így tovább.

Tovább

Szentkuthy Miklós

1986

mesteremnek mestere

Foto: Vahl Ottó

Egyedi keresés

Még több nyelvészet:

http://szotar.bds.hu/

nyelveszet.developing.hu